Ha egy Hyper-V fürtöt egy System Center Virtual Machine Manager-ből kezelünk, akkor 100x több lehetőségünk lesz jól érezni magunkat a sok plusz felügyeleti / bevatkozási / implementációs lehetőség miatt. De fájni is tud, mert ez egy “okosabb”* szoftver mint egy FC konzol, így sokkal többször és többféle módon figyelmeztet arra h “…szaktudástól el nem vakítva” konfiguráltunk valamit pl. a felügyelete alá tartozó Hyper-V fürtben.
Az egyik legsűrűbben előforduló hiba, amit elkövetünk, az a hibatűrő fürtbe helyezett bármilyen erőforrás nem hibatűrő módon történő beemelése. Ezt a VMM azonnal megtorolja egy – elsőre eléggé rémisztőnek tűnő – “Unsupported Cluster Configuration” státusz infóval.
Itt azt történt, hogy az adott virtuális géphez felvettem egy új, lokális (C:\Akarmi) mappába helyezett virtuális lemezt. A VMM meg azt mondja erre, hogy “Haver, ez a lemez egy megosztott, a fürt minden tagja számára egyformán elérhető tárolón van? Neeeeem? Akkor hogyan fogom átvinni a másik fürttagra, ha majd költöznie kell a VM-nek???”
Ezzel a hibával rendszeresen találkozom, de a legtöbbször pl. egy lokális meghajtóról beállított install .iso miatt, ami aztán persze ott marad a VM konfigjában. A jó megoldás az ilyenkor, hogy ezeket az .iso-kat betoljuk a fürt közös tárolójára (Hyper-V fürt esetán tipikusan egy Cluster Shared Volume-ra), vagy mégjobb, ha minden ilyen .iso és egyéb “betét” a VMM Library-ban kap helyet, mert akkor az összes a VMM által felügyelt VM alá bepakolható lesz – ráadásul egy helyről. Plusz, ha eléggé előrelátóak vagyunk, akkor ezt a dedikált Library kötetet deduplikáljuk, és ha tényleg a “mohitót szürcsölgetünk a tengerparton” stílusban akarunk élni, akkor a Library szerepkör egy dedikált fájlszerver (guest) clustert kap majd maga alá :)
Kicsit elkanyarodtam a lényegtől, mindenesetre ennek a hebehurgya bejegyzésnek az alapötlete ebből a lényegesen “szakmaibb” cikkből származik, tessék átrágni magunkat rajta, nem fáj. Uff.
–
*ilyen ugye nincs, az az okos, aki fejleszti és aki megtanulja :)
GT 