Már egészen megszoktam, hogy a neten rengeteg helyen összefutok az elmúlt években készített anyagaimmal, előadásokkal, cikkekkel, bejegyzésekkel, könyv részletekkel, stb.. Igazából nem zavar, sőt sokszor büszke is vagyok (főleg ha pl. a Wikipédián, vagy egy egyetemi kurzus anyagi között látom viszont), és esetleg ha még a nevem is feltüntetik forrásként, hát akkor meg főleg örülök, és ennyi általában elég is.

De azért van egy határ.

Szó szerint lemásolni egy előadást, képernyőképekkel, az elvileg csak rám jellemző spéci szavakkal együtt, sőt még az általam dőlt betűvel jelölt kiemeléseket sem kihagyva, majd ezért még esetleg pénzt is kérni, nos ez azért gáz :)

Imho 2 eset lehet ilyenkor:

– Nem ért hozzá, ezért jól jön. De ne csapjuk be magunkat, nem éri meg semmiért sem.

– Lusta, de annyira, hogy tényleg egy minimális változtatást sem csinál meg, illetve dehogynem: az első dián a név más :D

—

Egyébként, ami minimálisan helyes lenne (nem az utóbbi esetben, hanem mondjuk általánosan egy-egy kisebb-nagyobb részlet kedvéért), tehát hogy egy emilben előzetesen jelezzük a szándékot a szerzőnek, na ez az elmúlt 10 évben kb. 3-4x történt meg velem. Ellenben pl. a legutolsó könyvemben, kb. 5 embernek küldtem ilyen emilt, még akkor is ha csak 1 bekezdést kopiztam. Valószínű azért, mert én tudom mit jelent alkotni, és ezért becsülöm Őket. De hát nem vagyunk egyformák, és nagy az Isten állatkertje. Uff.