…újra elkezdtem biciklizni. Erről elsősorban a szintén majdnem 8 éves gyermekem tehet, aki sokat kerózgat, sőt 1-2 "túrán" (pl. egy 12 km-esen) is volt már az édesanyjával, és akinek úgy 1 hónapja egy zavaros pillanatomban megígértem, hogy "…Apa is megy Veletek legközelebb". Az ígéret behajtása könyörtelen volt, úgyhogy most hogy kicsi levegőhöz jutottam, azaz kb. egy hete, a 8 éves, általam annó spéci alkatrészekből (akkor még kb. 120-125 kg voltam, a mostani 105-tel szemben) összerakott bringámat előkapartam és elkezdtem fullra szétszedni, hogy megtisztítsam és hogy normális, működő állapotba hozzam. Úgyanis biciklizni nem annyira, de szerelni viszont imádok, kb. 20-22 éve magam rakom össze az összes bringámat (az 10-es éveim végétől elég sok volt, toltam is rendesen akkoriban a bringázást), sőt a családban másokét is (pl. az anyósomnak is csináltam régen egy ma is működőt) és persze javítottam és karban is tartottam ezeket, a lánckiszedőtól kezdve a középső tengely lehúzón keresztül a rancsileszedőig mindenem volt és van is.

 

Szóval, mikorra nagynehezen lepucoltam az utolsó csapágyig mindent a vázról és a villáról, rájöttem, hogy gond lesz. Ami nem volt tök rozsdás, az már szétrohadt vagy takaríthatlan állapotban volt. Úgyhogy ezen a héten törzsvendég voltam Cegléd és Kecskemét különböző biciklisboltjaiban, és végülis, a vázon és a lánckeréken plusz a baloldali hajtókaron kívül mindent újra megvettem, és rájöttem, hogy nem csak az IT rákfenéje a kompatibilitás, azaz a vázam túl régi, plusz az idő az ismereteim felett is elszált kicsit, ergo szétolvastam az agyam a neten, majd úgy szerda magasságában elkezdtem összerakni. Újabb és újabb problémák jöttek, amelyek egy része további vásárlással, más része viszont a fullos, szinte évek óta nem használt remek kis műhelyemben saját ötletekkel megoldódott (persze a műhely takarítása és a pakolás is elvett előzetesen egy fél napot az előző hétvégén :D).

 

A lényeg, hogy szombat reggelre tényleg minden a helyére került, és így délután el is bringáztunk hármasban a szüleimhez, a közeli Csemőbe (12 km), majd 1 óras pihenő után vissza. Teljesen jól megy a gép, imádom, bár a váltók még nem 100%-osak, szerintem itt is van kompatibilitási gond, hiszen ez egy régi 48/38/28-as lánckerék, míg minden más tökúj a meghajtásban. Abszolút nem zavart a biciklizés sem, sőt nagyon jólésett, izomlázam sincs*, egyetlen körülményt leszámítva: egyelőre nem érzem azt a bizonyos testrészemet, amelyen ülünk :D, pedig jó nyerget vettem, igazán. De ez ilyen, már régen megtanultam, pár nap kerózás és OK lesz.

 

De nem én vagyok a híró (mondjuk a gyermekem és az édesanyám nem hitték el egészen eddig, h képes vagyok a kocsin kívül bármi más eszközzel is közlekedni :D), hanem a Benedek. 24 kilóméter az ő korában, egy gyerek biciklivel (lásd alsó kép), imho nagy teljesítmény. És bírta, csak a végén kellett kicsit biztatni, és 16 km/órás átlagot mentünk. Szép. És folytatjuk. Tökjó. És már megvannak a tervek az új alkatrészekre is :)

 

 

 

*ja igen, 14 évig kosaraztam ergo maradt némi lábizmom + ősz óta itthon is eddzek a kisfiammal néhanapján, azaz a kemény izomláz korszak tavaly évvége felé volt :D