Totálisan (poszt?)szocialista típusú, az embereket hülyének néző, "nagyságuktól" és vízfejűségüktől tehetetlen (a szó mindkét értelmében) harmadik világbeli szolgáltatást fejlett nyugat-európai áron kínáló (majdnem erőszak-) szervezetek. Bürokrácia, akadékoskodás, szűklátókörűség és tiszteletlenség. Belőlünk élnek (szintén mindenféle értelemben), de nagy ívbe sz*rnak ránk, sőt ha fizetsz rendesen és ha esetleg akár többet is fizetnél többért, akkor is. Profitorientált? Előretekintő? Ügyfélmegtartó? Na ezek azok a jelzők, amelyek egyszerűen nem jöhetnek szóba ha emlegeted ezeket a cégeket és általában nagyjából minden "szolgáltatót" a mi kis hazánkban*.

 

 

Menjünk tovább:

Az "állam" megtestesítőiről, az önkormányzatokról, a hivatalokról, a közigazgatás és végrehajtás "elemeiről" már ne is beszéljünk. Tragédia a működés, de ennél is nagyobb tragédia az az uzsorás típusú szemlélet (akármilyen összehasonlítás szerint magas díjak és terhek az élet összes területén), amely jellemzi a magyarországi viszonyokat. Persze ez a téma messzire vezet, sejtem én, hogy attól kell beszerezni a bevételt, akitől lehet, hogy aztán az újrafelosztás valamennyire működjön, de akkor is, sőt ekkor aztán igazán…

 

Emellett persze benne van még az "államot" fikázó képzeletbeli listában az igazságtalan teherviselés, a nagyfokú tehetetlenség, az érdektelenség, és a szintén erős tiszteletlenség. Szeretek itt élni, mert szeretek. De nem hogy nem jó, hanem inkább élménymentes és zavaróan fárasztó ebben az országban állampolgárnak lenni. A politikai helyzet is elképesztő és talán idegőrlő is néha, annak is, aki hűvösen távoltartja magát ettől, de én a vezető réteg legnagyobb hibájának a fentiek eltűrését, e merev, bebetonozott helyzet változatlanul tartását, a passzív hozzáállást tartom. Tőlem lehet tüntetni, tüntetésre hergelni, és bizonyos esetekben még tüntetőket is verni, a politikát, számtalan gusztustalan helyzetben bevetni és felhasználni, végső soron nem zavar, ha bízok az embertársaimban, maximum rövid távon kovácsolható előny ezekből. De ne b*sszunk ki naponta 20x a polgárokkal, mert az az igazi tömegben, az értelmes és józan paraszti ésszel megáldott, a földön két lábbal álló emberekben nem lázadást és kukaégetést, hanem undort kelt. Hosszú távon sokkal veszélyesebb.

 

Közösség, összetartás, tisztelet, rugalmasság, büszkeség, öntudat, megbecsülés – ezeket veszítjük el szép lassan mindannyian magyar (nem úgy MAGYAR, csak szimplán magyar) állampolgárként. Én nagyon lassan :), mert hiszek egy csomó mindenben, működik az életem és optimista vagyok. De azért néhanapján, ha végigizongorázom a lehetőségek és a megvalósulás egyenlegét, akkor azt gondolom, hogy nagyon alacsony ám a hatásfok. Itt.

 

Mielőtt elhajolnánk a gondolatmenetben :), tisztázzuk: sztem ez politika erőtől, nézettől és hitvallástól függetlenül így megy lassan 20 éve ( na nem mintha előtte jobb lett volna, de előtte sokat nem agyaltam ezen :D), ez az ami nem számít, 19 illetve egy híján 20 minden politikai ciklus.

 

—

*Viszont sztem ellenpéldának számít: a mobilszolgáltatók, a T-Com (a lakossági kör határain belül), az ISP-k és, kapaszkodjunk meg, sztem az APEH is.